A XVIII. Kamara által elfogadott Alkotmány és Törvénykönyvek

A Magyar Királyság Alkotmánya

I. fejezet – A Magyar Királyság

1. § (1) A Magyar Királyság államformája: alkotmányos királyság
(2) Hivatalos név: Magyar Királyság.
(3) Hivatalos nyelv: Magyar

2. § (1) A Magyar Királyság független jogállam, területi integritása sérthetetlen. Az ország területe magában foglalja a Felvidéket és Kárpátalját, a Dunántúlt, a Duna-Tisza közét, a Tiszántúlt, a Részeket (Partium), Erdélyt és a Bánátot. A Magyar Királyság fővárosa Buda.



3. § (1) A Magyar Királyság zászlaja három, egyenlő szélességű, piros, fehér és zöld színű, vízszintes sávból áll.



(2) A Magyar Királyság címere négyelt pajzs, 1. és 4. mezejében a magyar pólyák, azaz négy piros és négy ezüst sáv váltakozva, a 2. és 3. mezőben piros alapon ezüst, egyfarkú cseh oroszlán aranykoronával, a szívpajzsban arany alapon gyűrűt tartó fekete holló.



(3) A Magyar Királyság pecsétje az Aranybulla pecsétje.



II. fejezet – Az Alkotmány

4. § Az Alkotmány a Magyar Királyság alaptörvénye. Az Alkotmány és az alkotmányos jogszabályok mindenkire egyaránt kötelezőek. Senkinek a tevékenysége sem irányulhat a hatalom erőszakos gyakorlására, illetőleg kizárólagos birtoklására.

5. § Az Alkotmány módosításához, vagy eltörléséhez abszolút többség szükségeltetik.

6. § A Magyar Királyság védi a nép szabadságát és hatalmát, az ország függetlenségét és területi épségét, valamint a nemzetközi szerződésekben rögzített határait.

7. § A Magyar Királyság gazdasága olyan piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesül.

8. § A Magyar Királyság elismeri és támogatja a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát

III. fejezet - A polgárok jogai és kötelezettségei

13. § Mindenki, aki a Magyar Királyság területén lakóhellyel rendelkezik, magyar állampolgárnak tekintendő.

14. § Minden állampolgár, a 0. szintűek kivételével, szabad polgár. A királyságon belül szabadon költözhet, kereskedhet, termelhet, munkát vállalhat, szavazhat és választható, az országban tulajdont szerezhet és szabadon rendelkezhet felette.

15. § A Kamara korlátozhatja a polgárok jogait, ha bűnt követnek el, vagy ha a Magyar Királyság érdekei ezt megkívánják.

16. § A Magyar Királyság minden polgárának és minden átutazónak joga van a saját anyanyelvét használni, hivatalos helyeken azonban felszólítható, hogy a hivatalos vagy az európai közös (angol) nyelvet használja.

17. § A Magyar Királyság polgárinak kötelezettségei:
(1) Minden magyar állampolgár, valamint az országon áthaladó külföldi utazó köteles az alkotmányt, a törvényeket és rendeleteket tiszteletben tartani.
(2) A Magyar Királyság minden polgárnak hűségesnek kell lennie a Magyar Királysághoz és azt szolgálnia kell.
(3) A Magyar Királyság minden polgárának kötelessége adót fizetne, és a Magyar Királyság seregében szolgálni, ha a szükség megkívánja.
(4) A Magyar Királyság minden polgárnak ismernie kell a törvényeket és alkalmazkodnia kell hozzájuk.
(5) A törvények nem ismerete nem mentesít annak betartása és hatálya alól.

18. § A Magyar Királyság minden polgárnak törvény adta joga:
(1) A munkához való jog.
(2) ) A Céhekhez, politikai pártokhoz, lelki és kulturális csoportokhoz való csatlakozási jog, amennyiben annak működése nem törvénysértő.
(3) A tulajdonhoz való jog.
(4) A szólásszabadsághoz való jog.
(5) Bárki bejelentheti, ha őt sérelem érte vagy bűncselekményt követtek el ellene.
(6) A nemesi címek és hivatali pozíciók a Magyar Királyság által meghatározottak és a törvény által védettek.
(7) Ebben a paragrafusban foglaltak csupán a Magyar Királyság törvényeinek tiszteletben tartásával egyetemben érvényesíthetőek.

IV. fejezet – A Kamara

19. § A Kamara felépítése
(1) A Kamara 12 tagból áll. Közülük kerül ki a Nádor és kilenc Kamarás kaphat szolgálati posztot. A Kamaratagok megbízatása megszűnik mandátumuk lejártával, halálukkor vagy lemondásuk esetén.
(2) A Kamarát 2 hónapra választják a Magyar Királyság polgárai.
(3) A választás során 12 főből álló listák versengenek.
(4) A Magyar Királyság minden polgára szabadon állíthat listát.
(5) A Magyar Királyságban a pártok az Alkotmány és az alkotmányos jogszabályok tiszteletben tartása mellett szabadon alakulhatnak és szabadon tevékenykedhetnek, tiszteletben tartva a 18. § (2) pontban leírtakat.

20. § A Kamara általános feladatai
(1) Javaslatokat és törvénytervezeteket nyújt be, azokat megvitatja, valamint szavaz róluk,
(2) Irányítja a Magyar Királyság pénzügyeit,
(3) Végrehajtja és végrehajtatja a törvényi és egyéb határozatokat,
(4) A Magyar Királyság bel- és külpolitikáját irányítja,
(5) Irányítja és felügyeli a közigazgatási munkákat,
(6) Gazdaságpolitikájával fejleszti a Magyar Királyság gazdaságát,
(7) Az állami szolgáltatások intézményeit felügyeli és irányítja,
(8 ) A bíróságok határozatait végrehajtja, felügyeli az igazságügyi szervek munkáját,
(9) Betartja és betartatja a törvényeket és a rendeleteket.
(10) Minden Kamaratag köteles állást foglalni egy vita során, illetve szavazásnál szavazatát leadni. Kivétel ez alól az előre bejelentett távollét.

21. § A Nádor
(1) A Nádor a Kamara vezetője és a Magyar Királyságban övé első hely.
(2) A Nádor a Magyar Királyság törvényeinek és polgárainak legfőbb védelmezője.
(3) A Nádor cselekedetei mindig a Magyar Királyság lakosainak és javainak védelmét kell, hogy szolgálják.
(4) A Nádor adja ki és vonja vissza a kamarai kinevezéseket.
(5) A Nádor hagyja jóvá a törvényeket, azok módosításait vagy eltörléseit, és ő adja ki a rendeleteket is.
(6) A Nádor köteles mindenről beszámolni a Kamarának.

22. § A Kormányzó
(1) A Kormányzó a Kamara második embere, a Nádort helyettesíti annak akadályoztatása esetén.
(2) A Kormányzót minden hivatali időszak elején a Kamara választja egyszerű többséggel.
(3) A Kormányzóság a nádori tisztségen kívül egy kamarai pozícióval sem összeférhetetlen.
(4) A Kormányzó koordinálja a Fordító irodát.
(5) A kormányzói tisztségre a Nádor jelöl 3 kamarást, akik közül a Kamara egyszerű többséggel választ.

23. § Az Ügyész
(1) Az Ügyész indítja és felügyeli a bűnvádi eljárásokat a Nádori Bíróságon
(2) Az Ügyésznek joga van perek indítására a Magyar Királyság nevében.
(3) A Magyar Királyság Ügyésze gondoskodik a természetes személyek, és jogi személyek, szervezetek jogainak védelméről, valamint az alkotmányos rendet, az ország biztonságát és függetlenségét sértő vagy veszélyeztető minden cselekmény következetes üldözéséről.
(4) Az Ügyész törvényben meghatározott jogokat gyakorol a nyomozással összefüggésben, képviseli a vádat a bírósági eljárásban, továbbá felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett.
(5) Az Ügyész közreműködik annak biztosításában, hogy mindenki betartsa a törvényeket. A törvényben meghatározott esetekben és módon fellép a törvényesség védelmében.
(6) Az Ügyész képviseli a vádat a Nádori Bíróság mindkét fokán és a Királyi Bíróságon is.

24. § A Bíró
(1) A Bíró ítélkezik a Nádori Bíróság első fokán és kiszabja a törvény által előírt büntetéseket.
(2) A Bírónak elsődlegesen mindig azt az alapszabályt kell szem előtt tartania, hogy minden cselekedetének a Reneszánsz Királyságok érdekeit kell szolgálja, amely minden játékosnak az érdekét jelenti (és nem a többségét), értve ez alatt, hogy egy ítélettel nem csak a felperesnek kell megelégednie, de az alperesnek is el kell azt fogadnia úgy, hogy ne okozzon neki olyan fokú csalódottságot, amely játékkedve elvesztését okozná.
(3) Bármely Bíró ellen, aki túllépi a megengedett büntetés mértéket, eljárás indul.

25. § A Gazdasági Kamarás kötelességei
(1) a Magyar Királyság gazdaságának védelme,
(2) a Magyar Királyság állatainak tenyésztése,
(3) a megfelelő mennyiségű pénz elkülönítése a Katonai Kincstárnok részére,
(4) az engedmények kezelése, és az ezeken kiutalt pénz felhasználásának ellenőrzése,
(5) az engedményekkel kapcsolatban minden visszaélés jelentése,
(6) a bányák általános irányítása és a bányabérek kiszabása,

26. § A Gazdasági Kamarás poszt összeférhetetlen a polgármesteri méltósággal.

27. § A Bánya és építési felügyelő feladatai
(1) a bányák karbantartása
(2) a kikötőmesterek kinevezése
(3) jelenteni, ha a bányákban lecsökken a munkások száma, vagy a bánya állapota romlik és/vagy szintje lecsökken.

28. § A Kereskedelmi Kamarás feladatai
(1) felelős a Magyar Királyság kereskedelmi ügyeiért,
(2) felügyeli a Magyar Királyi Vásárt,
(3) figyeli és szinten tartja a a Magyar Királyság raktárkészletét,
(4) figyeli a a Magyar Királyság piacait és termelését,
(5) jelenti a Kamara felé, ha valamely termékből hiány keletkezik,
(6) az engedmények kezelése, és az ezeken kiutalt áru felhasználásának ellenőrzése,
(7) az engedményekkel kapcsolatban minden visszaélés jelentése.

29. § A Kereskedelmi Kamarás poszt összeférhetetlen a polgármesteri méltósággal.

30. § A Rendészeti Kamarás feladatai
(1) irányítja a Magyar Királyság belső rendfenntartó erőit,
(2) felelős a városok védelméért és a Rendőrbírók kinevezéséért,
(3) meghatározza a szükséges rendőri létszámot, tulajdonságokat és fegyverzetet. Elvégzi a rendőri bérek kifizetését a törvényben meghatározott időben.
(4) eltávolítja azt a Rendőrbírót, aki Polgármesteri tisztséget tölt be. Ez alól csak akkor van kivétel, ha a Nádor által engedélyezett lázadással jut a Polgármesteri pozícióba, de akkor is 8 nap után el kell távolítani.

31. § A Katonai Kincstárnok feladatai
(1) intézi a fegyverek vételét és eladását,
(2) felügyeli a katonai raktárat,
(3) kezeli a katonai engedményeket,
(4) pénzt különít el a Magyar Királyság hadserege és Rendészeti Kamarás részére. Az elkülönített összeget felügyeli, és ha kell, visszavonja.

32. § A Tábornok feladatai
(1) vezeti a Magyar Királyság seregét
(2) kötelessége, hogy megvédje a Magyar Királyságot minden külső és belső támadással szemben,
(3) kötelessége a Magyar Királyság útjainak biztonságossá tétele,
(4) a városok közötti utak biztosításában igénybe veheti a rendőri erőket is.

33. § A Belügyi Kamarás feladatai
(1) a Nádor és a Kamara döntéseit és üzeneteit közvetíti a polgárok és a polgármesterek felé,
(2) a polgárok és polgármesterek üzeneteit közvetíti a Kamara felé,
(3) fenntartja a városok közötti jó kapcsolatokat
(4) elősegíti a polgármesterek közös kommunikációját

34. § A Belügyi Kamarás poszt összeférhetetlen a polgármesteri méltósággal.

35. § A pozíciókkal nem rendelkező kamarásokat a Nádor bármikor kinevezheti más ember helyett vagy egyéb általa felügyelt pozícióba.

36. § A Rektor
(1) A Rektori poszttal más poszt nem összeegyeztethetetlen.
(2) A Rektort a Nádor nevezi ki.
(3) A Rektor felel az Egyetem irányításáért, az órarend összeállításáért és a tanítások megszervezéséért.
(4) A Rektor a távollétét vagy a hivatalának el nem érését köteles azonnal jelezni a Nádor felé.
(5) A Rektor a Kamarások közül kerül kinevezésre. Amennyiben nincs erre megfelelő személy a Kamarában, úgy kinevezhető egy nem Kamarás személy is.

V. fejezet – A Törvényhozás

37. § A törvényhozás legfelsőbb hatalma a mindenkori Magyar Nádor, az alaptörvény maga az Alkotmány. A törvények csak a Nádor jóváhagyása után lépnek életbe.

38. § Minden más magyar törvénykönyv és rendelet az Alkotmány alárendeltje. Amennyiben a meghozott törvény vagy rendelet ellentmondásba ütközik az Alkotmánnyal, azonnal érvényét veszti és nem hirdethető ki. A mindenkori Alkotmány nem mondhat ellent a Nemzetközi Egyezménynek és a Magyar Királyság és Róma között köttetett Konkordátumnak.

39. § A Kamara megvizsgál minden törvénytervezetet, amely bármely kamarástól származhat, és miután megtárgyalta, továbbküldi a szavazásra, majd többség esetén a Nádornak jóváhagyásra. Csak a Nádornak van kizárólagos joga, hogy törvényt adjon ki, amit a Kamara is jóváhagyott abszolút többséggel. Az abszolút többség: a kamaratagok több mint 50%-ának szavazatát igényli, függetlenül attól, hogy hányan szavaznak.

40. § A kiadott és kihirdetett törvények módosításához vagy hatályon kívül helyezéséhez abszolút többség és a Nádor jóváhagyása szükséges.

41. § A Nádor adhat ki rendeletet, amelyet törvényként kell értelmezni egy átmeneti időszakban, és amit a Kamara is jóváhagyott abszolút többséggel. A rendeletek visszavonásához abszolút többség kell.

42. § A rendeleteket a Nádor önhatalmúlag felfüggesztheti, de a felfüggesztés kihirdetése után azonnal kamarai szavazásnak kell indulnia, ahol a többség akarata szerint a rendelet vagy hatályon kívül kerül, vagy újra megerősítést nyer. Megerősítés esetén a Nádor újra kezdeményezheti a felfüggesztést, amit ismét két napos szavazás követ. Ha ismét megerősítést nyer a rendelet, a Nádor nem függesztheti azt fel ugyanazon kamarai cikluson belül.

43. § Amennyiben egy törvényt, annak módosítását vagy hatályon kívül helyezését a Kamara megszavazza, de a Nádor azt nem hagyja jóvá ismételten vitára kell bocsájtani. A vita ebben az esetben 4 napig tart, majd szavazást kell kiírni róla. Ha ekkor is abszolút többséggel elfogadja a Kamara a törvényt, annak módosítását vagy hatályon kívül helyezését a Nádor köteles jóváhagyni.

44. § A törvényeket és rendeleteket, illetve azok módosítását vagy hatályon kívül helyezését a Belügyi Kamarás kihirdeti a Kamara Közleményekben, és ezen kívül továbbítja a Polgármestereknek, akik kihirdetik a városházákon.

VI. fejezet – A Nádori Bíróság

45. § A Nádori Bíróságnak két szintje van: első- és másodfokú.
(1) Első fokon a Bíró ítélkezik. Másodfokon a Nádor, a Kormányzó és a Bíró közösen hoz ítéletet.
(2) Ha első fokon a bírói ítélet halál, akkor az ügyet azonnal másodfokra kell továbbítani, ahol jóváhagyásra vagy enyhítésre kerül.
(3) Az első fokú ítélet ellen a másodfokra lehet fellebbezni. A másodfokú ítéleteket a Nádor hirdeti ki, a Bíró pedig végrehajtja azokat.

46. § Bármely bűncselekmény, amelyet a Magyar Királyság területén követnek el, a Magyar Királyság törvényeinek hatálya alá tartozik. Minden eljárás alatt lévő személy az ítélet kihirdetéséig ártatlan. Az eljárás alatt a vádlottnak mindig rendelkezésére kell állnia a Bíróságnak.

47. § A bizonyítékok
(1) A legerősebb bizonyíték a szerződés vagy az írásos megegyezés. A hivatalos szerződés kettő vagy több fél által aláírva és a Kamara által jóváhagyva érvényes.
(2) Az írásos megegyezés kettő vagy több fél által aláírva és nyilvánosan publikálva érvényes. Minden írásos megegyezésnek nagyobb a bizonyító ereje, mint a szóbelinek.
(3) Az a személy, aki tanúja a bűncselekménynek és jelenti ezt a hatóságoknak, a Bíróságon kell tanúskodjon.

48. § A bírósági eljárás
(1) A panaszt és a bizonyítékokat össze kell gyűjteni és eljuttatni az Ügyészhez a felperes által.
(2) Az Ügyész miután megvizsgálta az esetet további vizsgálatot kérhet, mielőtt megírja az ügyiratot.
(3) A hivatalos per akkor kezdődik, amikor az Ügyész továbbítja az ügyiratot a Bírónak.
(4) A tárgyalás nyilvánosan zajlik a Bíróságon vagy a fórumon. A fórumon lefolytatott perek minden részletét rögzíteni kell a Bíróságon is.
(5) Mind az Ügyész, mind a vádlott tanúkat hívhat be állításainak igazolására, akiknek kötelességük az igazat vallaniuk.
(6) A Bíró ítéletet hoz az ügyben.
(7) Az elítélt személy fellebbezhet másodfokra, ahol az ítéletet jóváhagyják, vagy módosítják.

49. § (1) Minden perbe fogott személynek joga van ügyvéd felkérésére. Az ügyvéd egy személy, aki felajánlja szolgálatát, hogy védjen valakit a bírósági tárgyalás során.
(2) Az ügyvédnek joga van a szolgálataiért fizetséget kérnie.
(3) Az ügyvédnek engedélyre van szüksége a működéshez, amelyet a Kamara adhat meg.
(4) Az ügyvéd nem lehet elkövetője semmilyen bűncselekménynek a kinevezését megelőző hat hónapon belül semelyik királyságban.
(5) Az ügyvédnek - miután valaki szolgálatait kérte - joga van hozzáférni minden aktához, ami az adott ügyhöz tartozik, és az Ügyésznek biztosítani kell a hozzáférést. Ha az íratok bizalmas kezelést követelnek, a megbízottnak kell gondoskodnia, hogy ne kerüljön nyilvánosságra. Ha ezt elmulasztja, engedélye visszavonására kerül és per indul ellene, felségárulásért.

A Királyi Bíróság

(1) A Királyi Bíróság a Magyar Királyság harmadfokú bírósága.
(2) A felperes vagy az alperes kérhet jogorvoslatot ügyének másodfokú lezárását követően a következő indokok valamelyikével:
a,) Törvényi ellentmondás esetén,
b,) Túlzott büntetés kiszabása esetén,
c.) Ha az ügy magát a Nádort érinti.
(3) Az Ügyész a következő esetekben kérhet jogorvoslatot:
a.)Törvényi ellentmondás esetén,
(4) A Királyi Bíróság vezetője maga a Mindenkori Admin.
(5) A Királyi Bíróság második embere a Főbíró, akit a Mindenkori Admin jelöl ki, de a posztot nem szükséges betölteni.
(6) A Királyi Bíróság egy perben csak egy feljelentést fogad el minden érintettől.
(7) A Királyi Bírókat a Mindenkori Admin választja, s jelöli ki.
(8 ) A Királyi Bíró automatikusan lemondottnak számít, ha kamarás vagy polgármester lesz.
(9) Minden ügyhöz Királyi Bírát rendel a Főbíró, vagy hiányában a Mindenkori Admin.
(10) A fellebbezéstől számított egy héten belül ítéletnek kell születnie, melyet a Főbíró legfeljebb egy héttel hosszabbíthat meg.

VII. fejezet – Kereskedelem

50. § Az árucikkek árát az eladó határozza meg.

51. § A Kamarának joga van rögzíteni az egyes árucikkek árát és az egy nap alatt megvásárolható darabszámát.

52. § Egy polgármesternek joga van rögzíteni az egyes árucikkek árát városában, a Kereskedelmi Kamarás, a Gazdasági Kamarás és a Nádor engedélyével.

VIII. fejezet – A városok

53. § Minden várost a polgármestere vezet, akit a város polgárai választanak egyszerű többséggel. A polgármesterek felelősek városuk gazdasági és társadalmi irányításáért. A Polgármester nem lehet egyben a Rendőrbíró is a városban. Ez alól csak a Nádor által engedélyezett lázadás kivétel, amely után 8 napig megengedett, hogy a Rendőrbíró és a Polgármester személye megegyezzen.

54. § A polgármester és a kamara alá-fölérendeltségi viszonyban áll.

55. § A polgármester köteles követni a kamara utasítását, közvetlen felettese a Nádor és a Belügyi Kamarás, kereskedelmi kérdésekben pedig a Gazdasági ill. a Kereskedelmi Kamarás. A nádori, vagy a kamarai utasítás megtagadása bíróság elé állítást von maga után, majd a polgármester engedélyezett lázadással eltávolítandó hivatalából.

56. § Ha egy polgármester lemond, vagy nem képes ellátni a feladatát, a Nádor kinevezhet egy polgármestert, jóváhagyott lázadás segítségével. A kinevezett polgármester hasonló jogokkal és kötelezettségekkel bír, mint a választott polgármester és a következő választásig irányítja a várost.

57. § A polgármestereknek lehetőségük van pert indítani városaik nevében.

58. § A polgármesterek városaik törvényhozói hatalma. Kiadhatnak városi rendeleteket, melyek törvény értékűek, de nem mondhatnak ellent a Magyar a Királyság Alkotmányának, törvényeinek és rendeleteinek. A polgármesterek által hozott törvényeket a Nádornak kell jóváhagynia, a Kamarával való egyeztetés után. A hozott rendeleteket fel kell tüntetniük a városi fórumrészen, illetve a Városháza falán is. Továbbá akik ezen Rendeleteket figyelmen kívül hagyják, azok ellen törvényes eljárás indítható.

59. § A városok polgárai tiltakozhatnak saját városuk városi rendelete ellen. Ezen tiltakozásokat a Belügyi Kamarásnak kell benyújtaniuk, aki továbbítja azokat a Kamara felé. A Kamara megvitatja a kérdéses városi rendeletet és szavaz annak eltörléséről, vagy megtartásáról.

60. § A polgármestereknek a Kamara engedélyével joguk van adót kivetni a földekre és a műhelyekre, melyek kötelező érvényűek. Az adófizetési késedelem maximum 7 nap lehet. Az adót a kamara rendelkezése szerint köteles átadni a kamarának, vagy ha a kamara engedélyezi, akkor megtarthatja egy részét vagy egészét.

IX. fejezet – A külügyek

61. § (1) A Magyar Királyság külképviseletét a Nádor, a Kormányzó és a külügyi szervek látják el.
(2) A külügyi szervek vezetője a Nádor, tagjai pedig Nádor által kijelölt Nagykövetek és Küldöttek.
(3) A Nagyköveti poszt nem összeférhetetlen más pozícióval.

62. § (1) Minden a Magyar Királyságot képviselő személy szabadon folytathat tárgyalásokat más országokkal, de ezen tárgyalásairól köteles értesíteni a Kamarát.
(2) Minden a Magyar Királyságot képviselő személy köteles tárgyalásai során a Magyar Királyság érdekeit védeni.

63. § A Nagykövetek és Küldöttek nem köthetnek szerződéseket, megállapodásokat csakis a Kamara engedélyével, melyhez abszolút többség kell.

64. § Más országokkal kötött szerződések, és megállapodások csak Nádor aláírásával, valamint a hivatalos magyar pecséttel válnak jogerőssé, fenntartva itt is a királyi vétójogot.

65. § Nagykövetek
(1) Minden Nagykövet a Magyar Királyság hivatalos közvetítője, lojalitásukat esküvel kell alátámasszák a Magyar Királyság felé. Az esketést a Kormányzó végzi.
(2) Egy Nagykövet lehet közvetítő egy, több vagy minden vármegye vagy királyság felé.
(3) A Nagykövetnek kötelessége gondoskodnia arról, hogy értesüljön az érintett vármegye vagy királyság kinevezéséről és fel kell vegye a kapcsolatot a helyi nagykövettel.
(4) A Nagykövet minden megnyilvánulásának diplomatikusnak kell lennie, tartózkodnia kell az ellenséges hangnemtől, kivéve, ha ez a Magyar Királyság utasítása.
(5) A Nagykövet feladata minden egyezség kidolgozása és megtárgyalása.
(6) A Nagykövet minden általa írt szerződést köteles magyar nyelven betenni a Fordító irodában. Amennyiben más vármegyétől vagy királyságtól kap szerződési tervezetet, azt az eredeti nyelven kell betennie a Fordító irodába.
(7) A Nagykövet bármikor visszahívható a Nádor által.

66. § A Fordító Iroda
(1) Vezetője a kormányzó
(2) A Magyar Királyság hivatalos dokumentumainak fordításával foglalkozik.
(3) Elvállalhat más fordítást is, amennyiben az nem okoz fennakadást a hivatalos dokumentumok fordításában.
(4) Dolgozója lehet bármely magyar polgár. A Fordítóknak esküt kell tenniük hivatalba lépésük előtt.
(5) A Fordítókat a Kormányzó esketi. Felvételükről a Kamara dönt abszolút többséggel.


Kelt az Úr 1458. évében szeptember havának 27. napján

A Magyar Királyság Ügyrendjei


I. fejezet – A Rendészeti Kamara Ügyrendje

1. § A rendőri erők
(1) A rendőri erők feladata a városok védelmének biztosítása.
(2) A rendőri erők feladata, hogy bizonyítékot gyűjtsenek azon vizsgálatokhoz, amikről nem kapott az igazságszolgáltatási rendszer lakossági bejelentést.
(3) A rendőri erők felelőssége, hogy meggyőződjön a begyűjtött bizonyítékok hitelességéről, mielőtt benyújtja a Bíróságnak.

2. § A Rendőrbírók és Rendőrök
(1) A Rendőr kötelessége, hogy minden nap kövesse a Rendőrbíró parancsait. Amíg alkalmazásban van, nem vállalhat semmilyen más munkát. Ennek fejében minden nap a Rendészeti Kamarástól zsoldot kap.
(2) A Rendőrbíró kötelessége, hogy késlekedés nélkül jelentsen bármely tudomására jutott bűntényt.
(3) A Rendőrbírók kötelessége, hogy minden nap a várost védjék. Amíg alkalmazásban vannak, nem vállalhatnak semmilyen más munkát. Ennek fejében minden nap a Rendészeti Kamarástól zsoldot kapnak.
(4) A Rendőrbírói és Polgármesterei tisztség összeférhetetlen. Ez alól csak a Nádor által engedélyezett lázadás kivétel és abban az esetben is maximum 8 napig lehet a Rendőrbíró a Polgármester.
(5) Amennyiben egy Rendőrbíró megnyeri a Polgármester választásokat, abban az esetben megszűnik Rendőrbírói tisztsége és új Rendőrbírót nevez ki a Rendészeti Kamarás.

3. § A zsold
(1) A Rendészeti Kamarás kötelessége minden nap 18 óráig (CET) kifizetni a zsoldot.
(2) A Katonai Kincstárnok kötelessége minden vasárnap a Magyar Királyságtól kapott pénzt átutalni a Rendészeti Kamarás kincstárába.
(3) A Rendőrbírók kötelessége, hogy jelezzék a Nádor felé a zsold kifizetésének elmaradását 18 óra után.
(4) A Nádor kötelessége megoldást találni a zsold kifizetésére, ha annak nem teljesülését a Rendőrbíró jelezte felé.

II fejezet – A Kamarai Ügyrend

4. § A Kamara minden megválasztott tagja jogosult a Tanácsterembe belépni.

5. § A Kamara minden megválasztott tagja jogosult minden kamarai részhez hozzáférni.

6. § Minden egyes szó, ami elhangzik a Kamarában, bizalmasan kezelendő. A Nádoron kívül az egyetlen személy, aki az ott elhangzottakról beszélhet a Belügyi Kamarás, miután arra a Nádor felhatalmazta. Bármely Kamarás, vagy volt Kamarás, aki megszegi ezt, felségárulásért büntethető. Egy Kamarás hozzászólásának nyilvánosságra hozatalához a Nádornak is szüksége van az érintett Kamarás beleegyezéséhez.

7. § Viták, szavazások
(1) Bármely kamarás kezdeményezheti egy téma vitára bocsátását. Ezt két napig lehet megvitatni a fórumon egy topikban, amit a kezdeményező nyit, és amely címének elején szerepelnie kell a [VITA] szónak.
(2) A vitákat két nap után szavazásra kell bocsátani a fórumon, amely szintén két napig kell, hogy tartson.
(3) A viták a Nádor vagy a Kormányzó utasítására tovább tarthatnak két napnál, de egy vita sem tarthat tovább 8 napnál.

8. § A Kamarások
(1) A Kamarások a Magyar Királyság főhivatalnokai, ezért minden lépésük ezt kell, hogy tükrözze.
(2) A Nádor, a Bíró, a Kereskedelmi Kamarás és a Gazdasági Kamarás nem lehet Polgármester.
(3) Az Ügyész és a Rendészeti Kamarás csak a Kamara egyszerű többségének támogatásával lehet Polgármester.

III. fejezet – Választási Ügyrend

9. § Bármely polgár indulhat a kamarai és városi választásokon

10. § Választási vita
(1) 12 nappal a Polgármester választások előtt lehetőség van választási vitát indítani, az adott város fórumrészén.
(2) 20 nappal a kamarai választások előtt lehetőség van egy nem mesterember által moderált választási vitára.
(3) A viták befejezésre kell hogy kerülnek a szavazás megkezdése előtt 1 nappal.

11. § A választási vita moderátorának feladatai
(1) Hivatalos vitafórum indítása
(2) Kérdések összegyűjtése a Magyar Királyság polgáraitól.
(3) A kérdések publikálása a vitafórumon.
(4) Két nap várakozási idő hagyása a listáknak, hogy megválaszolják a kérdéseket.

12. § A választási vita moderátorának jogai
(1) ) Joga van a fórum-moderátorokat megkérni, hogy töröljék a vita szabályait sértő hozzászólásokat
(2) Ha törvénysértést tapasztal, joga van az ügyet továbbítani az Ügyészhez.

13. § Kamara választási vita
(1) Minden kamara választási vita 20 nappal a választások előtt kezdődhet el, vagy később, ha nem sikerül moderátort találni.
(2) Minden hivatalos lista két jelöltet delegálhat, hogy megválaszolják a kérdéseket. Hivatalos listának az minősül, amelyik hiánytalanul összegyűjtötte a szükséges adományokat és minden jelölt jóváhagyta jelölését.
(3) Csak a Magyar Királyság polgárai vehetnek részt választási kampányokban.


Kelt az Úr 1458. évében szeptember havának 27. napján

A Magyar Királyság Katonai Törvénykönyve

I. fejezet – Hadseregek

1. § Magyar Királyi Hadsereg
(1) A Magyar Királyság szuverenitását legfőbb katonai erőként a Magyar Királyi Hadsereg hivatott védeni.
(2) A Magyar Királyi Hadsereg legfőbb parancsnoka a Nádor. A Magyar Királyi Hadsereg vezetője a Tábornok.
(3) Minden más hadsereg a Magyar Királyi Hadseregnek és annak parancsnokának van alárendelve.
(4) A Magyar Királyságot ért támadás esetén a Magyar Királyi Hadsereget a Nádor utasíthatja, a taktikai hadműveletekbe a Nádornak nincs beleszólása, de a hadsereg tetteiért a Tábornok felelős a Nádor irányába.
(5) Minden művelet, melyet a Tábornok a Nádor engedélye nélkül hajt végre, törvénybe ütközik, és kivizsgálandó. A Tábornok mentesül a felelősségre vonás alól, amennyiben bizonyosságot nyer, hogy a Nádor a Magyar Királyságot ellenséges sereg kezére kívánta játszani, vagy parancsával veszélybe sodorta a sereget és a Királyságot.
(6) A Magyar Királyi Hadserege a Magyar Királyság határát csak a Kamara engedélyével vagy annak utasítására hagyhatja el, ellenkező esetben csak a Magyar Királyság védelmét szolgálhatja.

2. § Nemesi Bandériumok
(1) A Kamara engedélyével minden nemes állíthat Nemesi Bandériumot.
(2) Nemesi Bandérium felállításakor a kezdeményező nemes a Kamara által meghatározott mértékű, szervezeti felépítéshez igazodó illetéket köteles fizetni a vármegyének.
(3) Amennyiben a Nemesi Bandérium felállítása kamarai felkérésre történik, úgy a nemes mentesül az illeték megfizetése alól.
(4) A Nemesi Bandérium parancsnoka a Kamarának felel.
(5) A Nemesi Bandérium kizárólag a Magyar Királyság lakosai közül toborozhat, és a Magyar Királyságot csak a Kamara engedélyével hagyhatja el.
(6) A Kamarának jogában áll bármely Nemesi Bandériumot feloszlatni, ha az sértené a Magyar Királyság érdekeit, vagy törvényt szegne.

II. fejezet – Lovagrendek

3. § Lovagrend alapítása
(1) A Magyar Királyság területén alapíthatók vagy letelepíthetők lovagrendek is.
(2) Egy lovagrend megalapításakor vagy letelepedésekor világosan meg kell különböztetni az egyházi és a világi lovagrendeket.
(3) Egy lovagrend alapításához vagy letelepítéséhez a Kamara engedélye szükséges.
(4) Lovagrend alapításakor vagy letelepedésekor a rendi szabályzatot be kell nyújtani a Kamarának, amely előfeltételt az engedély kiadásának.
(5) ) A lovagrend csak az engedély kiadása után kezdhet hozzá tevékenységéhez.
(6) Minden engedélyezett lovagrendnek jár egy külön fórumrész, a másodlagos fórumon.

4. § Egyházi lovagrendek
(1) Egyházi lovagrend alapításához vagy letelepítéséhez szükség van a Magyar Vice- Prímás (vagy hiányában a Magyar Püspöki Konferencia általános helynöke, vagy maga a Magyar Püspöki Konferencia) engedélyére is.
(2) Az egyházi lovagrendek a Kamarának és a Magyar Prímásnak tartoznak felelősséggel.
(3) Az egyházi lovagrendek a Magyar Királyság egész területén toborozhatnak.
(4) A Kamarának jogában áll az egyházi lovagrendeket feloszlatni, ha az sértené a Magyar Királyság érdekeit, vagy törvényt szegne.
(5) A Magyar Prímásnak jogában áll az egyházi lovagrendeket feloszlatni, ha az sértené az Egyház érdekeit, vagy törvényeit.
(6) A Magyar Prímásnak jogában áll illetéket kérnie az egyházi lovagrendektől, de ezen pénzösszeget csak a Magyar Királyságban élő hívek megsegítésére költhető (adományok, hitelek).
(7) A Kamara nem kérhet illetéket az egyházi lovagrendektől.

5. § Világi lovagrendek
(1) Világi lovagrendek esetén a Magyar Királyság kérhet illetéket, de ezen pénzösszeget csak a Magyar Királyság védelmére lehet fordítani.
(2) A világi lovagrendek az egész Magyar Királyság területén toborozhatnak.
(3) A világi lovagrendek csak a Kamarának tartoznak felelősséggel.
(4) A Kamarának jogában áll az egyes lovagrendeket feloszlatni, ha az sértené a Magyar Királyság érdekeit, vagy törvényt szegne.

III. fejezet – Szervezeti felépítés

6. § Magyar Királyi Hadsereg
(1) A Magyar Királyi Hadseregbe minden, legalább 1. szintű, fegyverrel rendelkező személy jelentkezhet. A fegyverek lehetnek botok, kardok, vagy fejszék.
(2) A Magyar Királyi Hadseregbe jelentkező személyeknek minimum 1 hónapot kell szolgálniuk.
(3) A Magyar Királyi Hadseregben szolgálóknak mindig a Tábornok utasításait kell követniük. Ellenkező esetben bíróság elé állíthatók felségárulás vádjával.

7. § Egy katona nem lehet tagja egynél több hadseregnek, illetve lovagrendnek.

8. § Osztagok (fegyvertípus szerint)
(1) Talpasok - fegyverzet: bot vagy fejsze.
(2) Nehéz talpasok - fegyverzet: bot vagy fejsze, és pajzs.
(3) Vértesek - fegyverzet: kard és pajzs.
(4) Nehéz vértesek - fegyverzet: kard, pajzs és sisak.
(5) Vegyes egységek

9. § A különböző lovagrendek esetén a rangok és megnevezések a rend szabályaitól függnek.

IV. fejezet – Hadviselés

10. § Háborút kizárólag a Nádor kezdeményezhet a Kamara előzetes engedélyével. Amennyiben a Magyar Királyságot támadás éri, a Nádornak kötelessége azonnali mozgósítást elrendelni.

11. § A lovagrendek függetlenül tevékenykednek, de kötelesek minden erejüket az Magyar Királyság védelmére fordítani, mely otthont ad nekik is.

12. § Hierarchia
(1) Minden katona és parancsnok köteles feljebbvalójának utasítását szigorúan betartani.
(2) Minden függelemsértés, az ellenséggel való engedély nélküli tárgyalás, valamint az árulás súlyos bűn, mely büntetése halál.
(3) Minden olyan cselekedet, mely szándékosan veszélybe sodorja az ország szuverenitását, árulásnak minősül, függetlenül attól, hogy az ország háborúban áll-e vagy sem.
(4) Az egyes hadseregek a városokba csak az adott város Polgármesterének engedélyével léphetnek be.

V. fejezet – Finanszírozás

13. § A Magyar Királyi Hadsereg finanszírozását a Magyar Királyság biztosítja.

14. § A Nemesi Bandériumok forrása annak parancsnokától, valamint a támogató polgároktól származhat.

15. § Támogatások
(1) A Nemesi Bandériumok és a lovagrendek igényelhetnek támogatást a Magyar Királyságtól.
(2) A támogatást a Kamarától kell kérniük és három napon belül erről döntést kell hozni.
(3) Pozitív elbírálás esetén a támogatását be kell építeni a Magyar Királyi Hadsereg költségvetésébe
(4) A támogatást nem kell visszafizetni.

VI. fejezet – Rangjelzések

16. § Osztagok
(1) A Talpasok rangja Honvéd.



(2) A Nehéz talpasok rangja Törzszászlós.



(3) A Vértesek rangja Százados.



(4) A Nehéz vértesek rangja Őrnagy.



(5) A Tábornok rangjelzése



17. § Minden katona köteles a rangjelzését viselni szolgálati ideje alatt.

VII. fejezet – Kitüntetések

18. § Kitüntetések
(1) Bronz szív (bronz szív, ezüst széllel, babérkoszorúban): Harcban megsebesültek, vagy elesettek kapják.



(2) András kereszt (andrás kereszt, tölgyfaleveleken, babérkoszorúban): A haza védelméért adható. Nem szükséges harc, de legalább 3 hónap szolgálat után adható. Békeidőben az adható legmagasabb kitüntetés.



(3) Bronz csillag (bronz csillag, babérkoszorúban): Harcban megmutatkozó bátorságért.



(4) Ezüst csillag (ezüst csillag, babérkoszorúban): Harcban megmutatkozó bátorságért, hősies cselekedetért.



(5) Lovagkereszt (felső részén lovagkereszt, alul turulmadár tölgyfaleveleken, keresztbe fektetett kardokon, babérkoszorúban): A hazáért és bajtársakért történt önfeláldozó bátorságért és hősies cselekedetért adható. Az ország legmagasabb kitüntetése.



19. § A kitüntetések egymástól függetlenül is adhatók, a különböző rangú kitüntetések adományozása nem feltétele más alacsonyabb rangú kitüntetés meglétének.

20. § Az egyes kitüntetésfajtákból, bármennyi adományozható a katonának, több azonos kitüntetés esetén egy arany szorzószám tüntetendő fel a kitüntetés előtt.


Kelt az Úr 1458. évében szeptember havának 27. napján

A Magyar Királyság Közügyi Törvénykönyve

I. fejezet – A Nemesség
1. § Nemesi családok alapítása
(1) A Magyar Királyság bármely polgára alapíthat nemesi családot.
(2) A nemesi család alapításához 6 fő kell, kik kijelentik, hogy egy családhoz kívánnak tartozni
(3) A nemesi családok alapítását a Nádor hagyja jóvá.
(4) Minden nemesi családot megillet egy családi fórum a másodlagos fórumon.

2. § Névhasználat
(1) Minden nemesi család maga választ nevet, de ez a név nem lehet azonos egy már meglévő családnévvel.
(2) A családneveket csak a nemesi család vezetőjének engedélyével lehet felhasználni.
(3) Nemesi család alapítása nélkül is lehet családnevet használni, de minden családnevet jelezni kell a Nádor felé.
(4) A nemesi családok tagjai szabadon használhatnak minden nemesi rangot.
(5) A nem nemesi polgárok a következő rangokat használhatják: Úr/Hölgy/Úrhölgy.
(6) A lovagrendek tagjai használhatják a Lovag, Lovag Úr, Lovag Hölgy megszólításokat.
(7) Az egyházi rangjelzések és megszólítások a kánonjog alapján használandók.
(8 ) A tokennel vásárolt nemesi rangok esetén minden rang használható.
(9) Tilos a Királyi rang használata. A Nádor megnevezést csak az éppen hivatalban lévő Nádor használhatja.

II. fejezet – A Magyar Egyetemes Római Arisztotelészi Egyház

3. § A Magyar Királyság elfogadja, s elismeri a Konkordátumot, mely köttetett a Szent És Egyetemes Római Arisztotelészi Egyház és a Magyar Királyság között, az Úr 1457. évében, december 23-án. (lsd. Konkordátum)

III. fejezet – A Céhek

4. § A Céhek alapítása
(1) Minden 2. vagy 3. szintűnek jogában áll céhet alapítani.
(2) Minden céh legalább 2 fő, szakmájukat tekintve azonos, vagy egymásra épülő termékek gyártására szakosodott mesterből áll.
(3) Céhalapítási szándékot a Nádor felé kell benyújtani, aki három napon belül elbírálja azt.
(4) Minden céhnek jár egy saját fórumrész a másodlagos fórumon.

5. § A Céhek működése
(1) A céhek megbízott vezetőt választanak, aki ügyel a céh belső rendjére a szabálysértések elkerülése érdekében.
(2) A céhek kötelesek nevüket, a gyártott termékeket, és azok árát a lakosok számára hozzáférhetően a fórumon közzétenni.
(3) Szabálysértésnek minősül, ha a céh tagjai a meghirdetett áron felül adják el termékeiket (kivéve, ha a két fél megegyezett egymás között ennek ellenkezőjében, és erről írásos szerződés köttetik).
(4) A céhek szabadon hozhatnak belső törvényeket, de ezen törvények nem mondhatnak ellent a Magyar Királyság törvényeinek.

IV. fejezet – Hajózás

6. § A kikötők
(1) A kikötők a Kikötőmesterek irányításai alatt működnek.
(2) A kikötőkben bárki kérhet kikötési és javítási engedélyt, melyet a Kikötőmester bírál el.
(3) A kikötők megtámadása felségárulásnak minősül.

7. § A Kikötőmester
(1) A Kamara választja 30 napos ciklusra.
(2) Bármikor leváltható, ha ezt a Kamara egyszerű többséggel megszavazza, vagy ha nem képes ellátni feladatát.
(3) Ő adja ki a kikötési és javítási engedélyeket.
(4) Mindenről jelentést kell tennie a Belügyi Kamarában.
(5) Elvégzi a kikötők fejlesztését és a hajók építését.
(6) Nem lehet a Kamara tagja, és nem tölthet be Polgármesteri posztot.

8. § A hajók
(1) A Magyar Királyság területén csak a Kikötőmester építhet hajót.
(2) A hajók eladásához a Kamara engedélye kell.
(3) A Magyar Királyságban hajóval történő belépéskor tájékoztatni kell a Rendészeti Kamarást, aki megtilthatja a belépést, ha az a Magyar Királyság biztonságát veszélyezteti.
(4) Azon hajók, melyek a tiltás ellenére lépik át a határt nem kaphatnak kikötési és javítási engedélyt.
(5) Hadihajók csak a Kamara engedélyével léphetnek a Magyar Királyság területére.

9. § Hajózás
(1) A kikötőkben lévő hajók szabadon vehetnek fel utasokat és szállíthatják őket más kikötőkbe.
(2) Kereskedelmi hajók szabadon kereskedhetnek a Magyar Királyság területén.
(3) Az országba belépő kereskedelmi és utasszállító hajóknak mindig jelenteniük kell, hogy mennyi utast szállítanak.

V. fejezet – Népszavazás

10. § Ügydöntő népszavazást kiírható minden a Kamara által aláírt szerződésről, törvényről és rendeletről.

11. § Népszavazás kiírható minden témában, kivéve az alábbi témák esetében:
(1) Adó kivetése és annak mértéke
(2) Hadügy
(3) Gazdaság egészét érintő stratégiai intézkedések

12. § Az ügydöntő népszavazás menete
(1) Az ügydöntő népszavazás kiírásához minimum 5 Kamarás együttes kérvénye kell.
(2) A kérvény benyújtását követően a Nádornak két napja van, hogy az ügydöntő népszavazást kiírja az annak megfelelő fórumrészen.
(3) Az ügydöntő népszavazás 5 napig tart.
(4) Az ügydöntő népszavazás eredményének végrehajtása kötelező a Kamara számára.
(5) Azonos témában kiírt ügydöntő népszavazások között minimum 60 napnak kell eltelnie.

13. § A népszavazás
(1) Népszavazást bárki kiírhat bármilyen témában, az annak megfelelő fórumrészen.
(2) A népszavazás a kiíró által meghatározott ideig tart.
(3) Csak az a szavazat érvényes, amelyhez szavazója egy hozzászólást is fűz, ezen postok a mértékadók.
A hozzászólásnak tartalmaznia kell: Igen/Nem, és indoklást.
(4) A népszavazás során legalább 30 plusz szavazattal kell az indító téma mellett szólni, különben érvénytelenné/okafogyottá válik.
(5) A népszavazás lezárása után a kérdést, a Kamara javaslatként belső szavazásra bocsájtja, az ottani szavazás eredménye a döntő és végérvényes.
(6) Azonos témában kiírt népszavazások között minimum 60 napnak kell eltelnie.
( 7 ) A népszavazás eredményének végrehajtása nem kötelező sem a Kamara, sem Polgármesterek számára. A népszavazás eredménye sohasem lesz önmagában ügydöntő, de eredménye 1 szavazatként a kamarai szavazásba beleszámít.

VI. fejezet – Tanácsok

14. § A városi tanácsok minimum 3 főből állnak
(1) A polgármester
(2) A tanácsadó
(3) A plébános

15. § Minden város tanácsának jár egy saját fórumrész a másodlagos fórumon.

16. § A városi tanácsokban elhangzottakról csak és kizárólag a Polgármester hozhat nyilvánosságra dolgokat. Bármely más személy, aki a tanácsok zárt fórumáról információkat szolgáltat ki árulás vádjával bíróság elé állítható.

17. § A városi tanácsok felelősek a városok gazdasági és lelki vezetéséért, de munkájuk során nem léphetnek fel közvetlen a Magyar Királyság ellen.

VII. fejezet – A politikai szervezetek

18. § A Magyar Királyság minden polgára szabadon alakíthat politikai szervezetet.

19. § A Magyar Királyság területén működő pártok szabadon tevékenykedhetnek és toborozhatnak tagokat.

20. § A Kamarának jogában áll feloszlatnia egy pártot, ha az megsérti a Magyar Királyság Alkotmányát, törvényeit, rendeleteit, veszélyezteti a Magyar Királyság biztonságát vagy törvénysértésre bátorít másokat.

21. § Minden politikai szervezetnek jár egy saját fórum, a másodlagos fórumon.

22. § Minden párt rendelkezhet saját szabályzattal, de szabályaik nem mondhatnak ellent a Magyar Királyság törvényeinek.


Kelt az Úr 1458. évében szeptember havának 27. napján

Magyar Királyság Büntetőtörvénykönyve

I. fejezet – Bűncselekmények és büntetések

1. § (1) A büntetésnek mindig arányban kell állnia az elkövetett bűnnel
(2) Első alkalommal az enyhe bűnt elkövetők csupán figyelmeztetést kapnak, a közepes bűnöknél figyelmeztetés és jelképes pénzbüntetést (1-5 Forint).

2. § Büntetések
(1) Enyhe bűnök büntetése - Nyilvános bocsánatkérés, Pénzbüntetés
(2) Közepes és súlyos bűnök büntetése – Pénzbüntetés, Börtönbüntetés
(3) Gyalázatos bűnök büntetése – Pénzbüntetés, Börtönbüntetés, Halálbüntetés

3. § Pénzbüntetés
(1) A Bíró mindig kiszabhat pénzbüntetést, melynek nagyságát gondos mérlegelés után határozza meg.
(2) Azon bűnöknél, ahol a vádlott törvénytelenül szerzett vagyont, a pénzbüntetés minimum összege akkora kell hogy legyen, hogy ezen vagyon elkobzásra kerüljön.
(3) Ha a Bíró a büntetés kiszabásakor 1000 Ft-nál nagyobb pénzbüntetést kíván kiszabni, akkor az eljárás lezárása előtt az ügyet továbbítania kell a másodfokú bíróságra, ahol jóváhagyják vagy elutasítják a Bíró által beterjesztett büntetést.

4. § A börtönbüntetés mértéke a vádlott szintjétől függ.
(1) 0 és 1-es szintű karakterek börtönbüntetése maximum 3 nap.
(2) 2-es szintű játékosok börtönbüntetése maximum 6 nap.
(3) 3 és 4-es szintű játékosok börtönbüntetése maximum 10 nap.

5. § Halálbüntetés
(1) Olyan bűncselekmények esetén, ahol vér folyt, vagy a Magyar Királyság ellen hajtottak végre támadást, a Bíró halálos ítéletet hozhat.
(2) A halálraítélt karakter elveszít 10 pontot minden egyes tulajdonságából (Karizma, Erő és Intelligencia).

6. § Visszaeső elkövetők büntetése mindig magasabb.

7. § A bűn beismerése csökkentheti a büntetés mértékét.

8. § Ugyanazon bűnért, ha már letöltötte a büntetést, azonos személy nem vonható még egyszer felelősségre.

II. fejezet – Az emberek jogainak sérelme

9. § Becsületsértés
(1) Becsületsértés alatt értünk minden olyan nagy nyilvánosság előtti, írásbeli vagy szóbeli negatív megnyilvánulást, amely az egyén személyes vagy hivatali tisztessége ellen irányul alaptalanul.
(2) A becsületsértés enyhe bűn, büntetése nyilvános bocsánatkérés lehet pénzbüntetéssel (1 és 100 Forint között), attól függően, hogy az mennyire sértette az áldozatot.
(3) Amennyiben a becsületsértés szenvedője nemes, közhivatalnok, tiszt, vagy az elkövető visszaeső, a büntetés akár 2 nap börtön is lehet.
(4) A fórumon elkövetett becsületsértés nem képezheti bírósági eljárás alapját. A fórumon elkövetett becsületsértés büntetését a Moderátorok szabják ki, a fórum szabályzata alapján.

10. § Rablás
(1) Bármely tett, amely célja, hogy pénzt vagy árut vegyünk el másoktól ellenszolgáltatás nélkül, rablásnak minősül.
(2) A rablás közepes bűn.
(3) Erőszakos rablás abban az esetben, ha a fent leírtakhoz erőszak is párosul. Az erőszakos rablás súlyos bűn.
(4) Szervezett rablás, ha a rabló akadályozza a szabad ember- és/vagy áruáramlást a Királyságban. Ez gyalázatos bűn.

11. § Rabszolgatartás
(1) Rabszolgatartásnak minősül bármely olyan próbálkozás, amely embereket fogad föl a meghatározott minimum fizetség alatt.
(2) Kivételt képez ez alól a vallási szolgálatért kapott fizetség és az Országos Minimálbér (OMB).
(3) A minimális fizetség mértékét a Kamara határozhatja meg rendeletben.
(4) A rabszolgatartás enyhe bűn.

III. fejezet – Gazdasági bűncselekmények

12. § Csalás
(1) Csalásnak minősül bármely olyan tett, melynek célja, hogy mesterséges hiányt idézzen elő.
(2) Ez egy közepes bűn, de háború illetve hiány esetén súlyos bűnnek számít.

13. § Spekuláció
(1) Spekulációnak minősül bármely tett, amelyben hiány vagy háború esetén, egy áru megvétele és annak drágábban való eladása szerepel.
(2) Spekulációnak minősül minden olyan tett, melynek célja, hogy a Városháza, vagy a Kamara által meghatározott vásárlási limitek, vagy árak be nem tartásra kerüljenek.
(3) A spekuláció közepes bűn

14. § Gazdasági manipulációk
(1) Áruk felvásárlása: ha egy személy vagy csoport megpróbálja egy árucikk teljes készletét felvásárolni haszonszerzés céljából.
(2) Árudömping: ha olyan árukat hoznak a városba, amelyre nincs szükség és árt a város gazdaságának. Egy áru is számít a dömping figyelembe vételénél.
(3) A városba érkező külföldieknek minden esetben kötelességük felkeresni a Polgármester, ha eladni kívánnak a városi piacon.
(4) Ezek közepes bűnök.

IV. fejezet – Támadás a Magyar Királyság Intézményei ellen

15. § Zavarkeltés
(1) Zavarkeltésnek minősül bármely olyan tett, amely megzavarja a Magyar Királyság rendjét és békéjét.
(2) A városi vagy megyei rendeletek megsértése eljárást von maga után zavarkeltés miatt.
(3) Ez a bűn enyhe, vagy közepes besorolású lehet a zavarkeltés nagyságától függően.

16. § Lázadás
(1) Lázadásnak minősül minden olyan tett, amely a Városházák vagy a Kastély megtámadására tesz kísérletet.
(2) A Nádor engedélyezhet lázadást egy város vagy a Kastély visszafoglalása érdekében. A Polgármesterek leváltása szintén lázadás útján lehetséges, melyet a Nádor engedélyez. A Nádornak minden engedélyezés előtt egyeztetnie kell a Kamarával.
(3) A lázadás súlyos bűn.

17. § Árulás
(1) Árulásnak minősül minden olyan tett, amely gyengíti a Magyar Királyságot vagy bármely intézményét.
(2) Az árulás gyalázatos bűn.

18. § Hamisítás, hamis tanúzás
(1) Hamisításnak minősül minden olyan tett, amely hamis vagy megtévesztő bizonyítékot szolgáltat egy perhez.
(2) Hamisított képernyőmentések bizonyítékként való bemutatása a karakter végleges törlésével járhat. E szabály a Reneszánsz Királyságok egyik alapszabálya, mely minden játékosra vonatkozik az egész játékban.
(3) Hamis tanúzásnak minősül, ha szándékosan valótlan dolgot állítanak a bíróság előtt.
(4) Ezek közepes bűnnek számítanak.

19. § A Bíróság megsértése
(1) A Bíróság megsértésének minősül, ha bármely személy, aki megjelenik a bíróságon, legyen az Ügyész, vádlott vagy tanú, megsérti a Bíróságot az alább felsorolt esetekben
a) Más nyelven való beszéd, mint az előírt magyar, vagy angol.
b) A Kamara és tagjainak sértegetése.
c) Tiszteletlen viselkedés a Bíróság hivatalnokaival.
(2) A Bíróság megsértése közepes bűn.

V. fejezet - A stratégiai termékek

20. § Stratégia termékek
(1) Stratégiai terméknek minősülő cikkek a vasérc, az acél, a fa és a kő.
(2) Vasércet és acélt csak a Kamara, a Városházák, kovácsok és ácsok birtokolhatnak.
(3) Fát csak a Kamara, a Városházák, a favágók, a pékek, az asztalosok és a kovácsok birtokolhatnak.
(4) Követ csak a Kamara birtokolhat.
(5) Más személyek stratégiai terméket csak akkor birtokolhatnak, ha azt a Kamara, vagy a Polgármester engedélyezte számukra.

21. §
(1) A kovács az a személy, akinek kovácsműhelye van a Magyar Királyságban.
(2) Az ács az a személy, akinek ácsműhelye van a Magyar Királyságban.
(3) A pék az a személy, akinek péksége van a Magyar Királyságban.

22. § Kereskedés
(1) Stratégiai termékkel kereskedést csak a Kamara engedélyével lehet folytatni.
(2) A kovácsoknak tilos a vasat és az acélt eladni másnak, mint a Városháza vagy a Magyar Királyság.

23. § Bárki, aki megsérti a stratégiai termékekre vonatkozó törvényt, az alábbi büntetésekkel sújtható
(1) 1. esetben: 10 Forint darabonként + 1 nap munka a bányában 5 darabonként,
(2) 2. esetben: 15 Forint darabonként + 1 nap munka a bányában 4 darabonként,
(3) 3 és minden további esetben: 18 Forint darabonként + 1 nap munka a bányában 3 darabonként.
(4) Bármely Polgármester, aki megsérti e törvényt 100 Forintra büntetendő.
(5) Bármely Gazdasági Kamarás vagy Kereskedelmi Kamarás, aki megsérti e törvényt 200 Forintra büntetendő és hivatalából elbocsátandó.


Kelt az Úr 1458. évében szeptember havának 27. napján




Kiegészítés:
Konkordátum a Szent És Egyetemes Római Arisztotelészi Egyház és a Magyar Királyság között


I. Az Egyház szerepe a Magyar Királyság lelki életében

I.1. Ezen konkordátum értelmében a Szent Egyetemes És Római Arisztotelészi Egyház az egyetlen, megkérdőjelezhetetlen és megengedett vallásnak ismertetik el a Magyar Királyságban és annak hivatalos egyházává válik.

I.2. Ezen konkordátum értelmében a Magyar Királyság elismeri a Szent Egyetemes És Római Arisztotelészi Egyházat, mint a Magyar Királyság egyedüli lelki vezetőjét.

I.3. Ezen konkordátum értelmében a Magyar Királyság elismeri és biztosítja a Szent Egyetemes És Római Arisztotelészi Egyház tagjainak szabad vallásgyakorlását és hitbéli kötelezettségeinek teljesítését, illetve semmilyen akadályt vagy kivetést nem támaszt a hit tantételeivel szemben.

I.4. Ezen konkordátum értelmében a Magyar Királyság elismeri a Szent Egyetemes És Római Arisztotelészi Egyház azon elidegeníthetetlen saját jogát, hogy minden településen temploma legyen és egyházmegyénként egy székesegyháza.

I.5. Ezen konkordátum értelmében a Magyar Királyság elismeri a Szent Egyetemes És Római Arisztotelészi Egyház eretnek vallásokkal - mint például a spinozizmus és az averroizmus - szembeni elsőbbségét, és mivel ezáltal eretnekségük lekorlátozódik, azok a Magyar Királyságon belül megtűrendők, de különleges szabályozás és korlátozás alatt állnak. A helyi püspök beleegyezése szükséges mindenfajta engedély kiadásához.

I.6. Ezen konkordátum értelmében a Magyar Királyság nem ismer el más szellemi mozgalmakat vallásként, azokat a konkordátum értelmében pogány kultuszoknak minősíti, melyek gyakorlása minden egyén saját és független ügye. Ezen kultuszok minden közösségi szertartása vagy prédikációja (nyilvános helyeken, piacokon, kocsmákban stb.) eretnekségnek számít.


II. Az Egyház szerepe a Magyar Királyság világi kormányzatában

II.1. Ezen konkordátum értelmében a Magyar Királyság fenntart egy megfigyelői helyet a városi tanácsban a helyi papnak vagy helyettesének, és egyet a Kamarában a helyi püspöknek vagy a helyettesének. Ezáltal képesek lesznek a folyamatokat aktívan nyomon követni, hogy az Egyház érdekeit megvédhessék.

II.2. Ezen konkordátum értelmében a Magyar Királyság szervezeteiben megfigyelőként tevékenykedő egyházi személyek nem adnak ki semmilyen közrendet veszélyeztető információt a világi hatóság munkájáról, és tájékoztatják a hatóságokat, ha bármilyen összeesküvésről hallanak. Azonban ha az egyháziak olyan információhoz jutnak, amely veszélyezteti Rómát, az Egyház érdekeit, vagy az Egyház értékrendjével ellentétes, akkor nem büntethetők az információ továbbadásáért világi részről sem. Ha az egyháziak gyónási titokkal védett államellenes összeesküvésről szereznek tudomást, azt nem adják tovább. Ha súlyos konfliktusra kerülne sor Róma és a világi hatóságok között, a Kamara egyszerű többséggel ideiglenesen kizárhatja az egyházi megfigyelőt.


III. Az Egyház szerepe a világi életben

III.1. Ezen konkordátum értelmében a Magyar Királyság csakis a Szent Egyetemes És Római Arisztotelészi Egyház által bejegyzett, arisztotelészi szertartású esküvőket ismeri el hivatalosnak. Ezekről a királyi hivatalokban anyakönyv vezethető. Az arisztotelészi esküvőkről kiállított anyakönyvek másolatairól való gondoskodás az Egyház képviselőinek a felelőssége.

III.2. Ezen konkordátum értelmében a Magyar Királyság elismeri, hogy a Szent Egyetemes És Római Arisztotelészi Egyház feladata a leginkább rászorulókról való gondoskodás. Ennek értelmében az Egyházat képviselőknek aktívan részt kell venniük az emberek megsegítésében, és erőfeszítéseiket a lehető legnagyobb mértékben össze kell hangolniuk a világi hatóságokkal.

III.3. Ezen konkordátum értelmében a Magyar Királyság elismeri, hogy a Szent Egyetemes És Római Arisztotelészi Egyház feladata, hogy lehető legnagyobb mértékben részt vegyenek az emberek oktatásában. Ez az egyetemen valósul meg elsősorban, de az egyháziak szabadon taníthatnak máshol is.

III.4. Ezen konkordátum értelmében a Magyar Királyság elismeri, hogy a Szent Egyetemes És Római Arisztotelészi Egyház feladata a holtak temetése és a végső szentség kiszolgáltatása, amíg az nem ütközik az egyházi kánonjogba vagy dogmába. (Például eretnekek vagy kiátkozottak részére való szentségkiszolgáltatás.)

III.5. Ezen konkordátum értelmében a Magyar Királyság elismeri, hogy a Szent Egyetemes És Római Arisztotelészi Egyház klérusának a politikai pártokhoz való csatlakozását és közhivatal viselését. Számukra továbbra is az Egyház érdekei élveznek elsőbbséget, és minden fölmerülő kérdésben és minden hivatalban kötelességük az Úr szolgájától elvárt módon viselkedni.

III.6. Ezen konkordátum értelmében a Magyar Királyság elismeri, hogy mind a választási listák mindenkori vezetői, mind a nemesi címmel rendelkezők, mind a mindenkori nádor és a királyi vezetők hithű arisztotelésziek.

III.7. Ezen konkordátum csak mindkét fél beleegyezésével módosítható vagy helyezhető hatályon kívül (tehát a római diplomáciai szervek és a magyar Kamara beleegyezésével).


IV. Az Egyház működése

IV.1. Ezen konkordátum értelmében a Magyar Királyság elismeri, hogy a Szent Egyetemes És Római Arisztotelészi Egyházat a Szent Pápa képviseli. A Róma Kúria az Egyház döntéshozó szerve. A püspökök és a bíborosok a római kánonjoggal és a dogmával összhangban kísérik figyelemmel az Egyház helyi működését. Minden püspök létrehoz egy a papjaiból és diakónusaiból álló tanácsot.

IV.2. Ezen konkordátum értelmében a Magyar Királyság biztosítja a hierarchia tagjainak tiszteletben tartását az Egyház és a világi hatóságok minden előforduló érintkezése közepette.

IV.3. Ezen konkordátum értelmében a Magyar Királyságnak nulla százalékos kamattal kell kölcsönt adnia azok számára, akik a teológia útjára kívánnak lépni (tehát a harmadik szintre), hogy egyházi hivatalt töltsenek be. Erről írásos szerződést kell kötni, amihez az egyházi elöljáró engedélye is szükséges. A kedvezményezett számára minimum három hónap áll rendelkezésre, hogy teljesítse kötelezettségét az egyházi feljebbvalója iránt (tehát szenteltesse magát és hivatalba lépjen).


V. Az Egyház és az igazságszolgáltatás

V.1. Ezen konkordátum értelmében a Magyar Királyság elismeri, hogy az eretnekség bűne a közrendben lázadásnak minősül, miként isteni és emberi jogrendben is súlyos felségsértés a királyi hatalom megsértése. Az ügy megvitatása egyházbíróság előtt történik, a megfelelő normák szerint. Az hitetlenek és eretnek vallásúak ezért vigyázzanak, hogy ne lépjék át ezen konkordátum toleranciahatárait.

V.2. Ezen konkordátum értelmében, ha az eretnek megtagadja az egyházbíróság ítéletének végrehajtását, akkor a az elítélt a világi bíróság elé idézhető és ott a világi bíró kiszabja rá az egyházbíróság ítéletét.

V.3. Ezen konkordátum értelmében a legsúlyosabb egyházbírósági ítéletek - mint a máglyahalál - végrehajtásához a nádor engedélye szükséges.


VI. Az Egyház és a hadsereg

VI.1. Ezen konkordátum értelmében a vidame-ok engedélyezettek a Magyar Királyságban. A vidame-ok az érsekek felügyelete alá tartoznak a rájuk vonatkozó kánoni normák szerint. Birtokaik az egyháztartományok földrajzi határaihoz igazodnak. Minden városban két katonát, és fővárosonként négy katonát állomásoztathatnak. Joguk van egyháztartományonként egy erőd létesítésére és hivatalos katonai szervezetként tartják őket nyilván.

VI.2. Ezen konkordátum értelmében a Róma által elismert egyházi lovagrendek megengedettek a Magyar Királyságban, de nem léphetnek fel a törvényes intézmények és a Magyar Királyság érdekei ellen. Számukra erődítmény létesítésének engedélyezését a király vagy a nádor engedélyéhez lehet kötni.


Kelt az Úr 1457. évében, december 23-án


A Magyar Királyság nevében:

Mons. Festetics Crepitus nádor



Gr. Zichy Monyoka kormányzó



Gr. Nádasdy Egyszervolt kamarás


A Szent Egyetemes és Római Arisztotelészi Egyház nevében:

Őeminenciája Dunpeal Godwin de Avis
Róma archidiakónusa,
Plenipotens prelátus



Monsignor Giacomo Borgia akit Marves-nak neveznek
Pisai érsek,
Apostoli protonotárius,
Pápai titkár



Monsignor Ozorai Lior_asteras
Vice-prímás,
Esztergomi érsek



Monsignor Norbertus
Veszpr