A Magyar Királyság területén lévő élő rendeletek

Királyságunk Minden Lakójának!

A Kamara a hajók árát 1400 Ft-ban határozta meg.
A Kamara Közleményekben olvasható “Hajóvásárlás” topikban lehet jelezni a vásárlási szándékot. A vásárlók sorrendjét a jelentkezés sorrendje határozza meg. Az eladás engedményen keresztüli befizetéssel történik

Királyságunk Minden Lakójának!

A Róma és a Magyar Királyság közötti Konkordátumot - megállapodást - a Kamara 7 igen szavazattal 3 ellenében elfogadta. A Konkordátum szövege a következő:

Idézet:
KONKORDÁTUM A MAGYAR KIRÁLYSÁG ÉS RÓMA KÖZÖTT

I. Az Egyház szerepe a Magyar Királyság lelki életében

I.1. Ezen konkordátum értelmében a Szent Egyetemes És Római Arisztotelészi Egyház az egyetlen, megkérdőjelezhetetlen és megengedett vallásnak ismertetik el a Magyar Királyságban és annak hivatalos egyházává válik.

I.2. Ezen konkordátum értelmében a Magyar Királyság elismeri a Szent Egyetemes És Római Arisztotelészi Egyházat, mint a Magyar Királyság egyedüli lelki vezetőjét.

I.3. Ezen konkordátum értelmében a Magyar Királyság elismeri és biztosítja a Szent Egyetemes És Római Arisztotelészi Egyház tagjainak szabad vallásgyakorlását és hitbéli kötelezettségeinek teljesítését, illetve semmilyen akadályt vagy kivetést nem támaszt a hit tantételeivel szemben.

I.4. Ezen konkordátum értelmében a Magyar Királyság elismeri a Szent Egyetemes És Római Arisztotelészi Egyház azon elidegeníthetetlen saját jogát, hogy minden településen temploma legyen és egyházmegyénként egy székesegyháza.

I.5. Ezen konkordátum értelmében a Magyar Királyság elismeri a Szent Egyetemes És Római Arisztotelészi Egyház eretnek vallásokkal - mint például a spinozizmus és az averroizmus - szembeni elsőbbségét, és mivel ezáltal eretnekségük lekorlátozódik, azok a Magyar Királyságon belül megtűrendők, de különleges szabályozás és korlátozás alatt állnak. A helyi püspök beleegyezése szükséges mindenfajta engedély kiadásához.

I.6. Ezen konkordátum értelmében a Magyar Királyság nem ismer el más szellemi mozgalmakat vallásként, azokat a konkordátum értelmében pogány kultuszoknak minősíti, melyek gyakorlása minden egyén saját és független ügye. Ezen kultuszok minden közösségi szertartása vagy prédikációja (nyilvános helyeken, piacokon, kocsmákban stb.) eretnekségnek számít.

II. Az Egyház szerepe a Magyar Királyság világi kormányzatában

II.1. Ezen konkordátum értelmében a Magyar Királyság fenntart egy megfigyelői helyet a városi tanácsban a helyi papnak vagy helyettesének, és egyet a Kamarában a helyi püspöknek vagy a helyettesének. Ezáltal képesek lesznek a folyamatokat aktívan nyomon követni, hogy az Egyház érdekeit megvédhessék.

II.2. Ezen konkordátum értelmében a Magyar Királyság szervezeteiben megfigyelőként tevékenykedő egyházi személyek nem adnak ki semmilyen közrendet veszélyeztető információt a világi hatóság munkájáról, és tájékoztatják a hatóságokat, ha bármilyen összeesküvésről hallanak. Azonban ha az egyháziak olyan információhoz jutnak, amely veszélyezteti Rómát, az Egyház érdekeit, vagy az Egyház értékrendjével ellentétes, akkor nem büntethetők az információ továbbadásáért világi részről sem. Ha az egyháziak gyónási titokkal védett államellenes összeesküvésről szereznek tudomást, azt nem adják tovább. Ha súlyos konfliktusra kerülne sor Róma és a világi hatóságok között, a Kamara egyszerű többséggel ideiglenesen kizárhatja az egyházi megfigyelőt.


III. Az Egyház szerepe a világi életben

III.1. Ezen konkordátum értelmében a Magyar Királyság csakis a Szent Egyetemes És Római Arisztotelészi Egyház által bejegyzett, arisztotelészi szertartású esküvőket ismeri el hivatalosnak. Ezekről a királyi hivatalokban anyakönyv vezethető. Az arisztotelészi esküvőkről kiállított anyakönyvek másolatairól való gondoskodás az Egyház képviselőinek a felelőssége.

III.2. Ezen konkordátum értelmében a Magyar Királyság elismeri, hogy a Szent Egyetemes És Római Arisztotelészi Egyház feladata a leginkább rászorulókról való gondoskodás. Ennek értelmében az Egyházat képviselőknek aktívan részt kell venniük az emberek megsegítésében, és erőfeszítéseiket a lehető legnagyobb mértékben össze kell hangolniuk a világi hatóságokkal.

III.3. Ezen konkordátum értelmében a Magyar Királyság elismeri, hogy a Szent Egyetemes És Római Arisztotelészi Egyház feladata, hogy lehető legnagyobb mértékben részt vegyenek az emberek oktatásában. Ez az egyetemen valósul meg elsősorban, de az egyháziak szabadon taníthatnak máshol is.

III.4. Ezen konkordátum értelmében a Magyar Királyság elismeri, hogy a Szent Egyetemes És Római Arisztotelészi Egyház feladata a holtak temetése és a végső szentség kiszolgáltatása, amíg az nem ütközik az egyházi kánonjogba vagy dogmába. (Például eretnekek vagy kiátkozottak részére való szentségkiszolgáltatás.)

III.5. Ezen konkordátum értelmében a Magyar Királyság elismeri, hogy a Szent Egyetemes És Római Arisztotelészi Egyház klérusának a politikai pártokhoz való csatlakozását és közhivatal viselését. Számukra továbbra is az Egyház érdekei élveznek elsőbbséget, és minden fölmerülő kérdésben és minden hivatalban kötelességük az Úr szolgájától elvárt módon viselkedni.

III.6. Ezen konkordátum értelmében a Magyar Királyság elismeri, hogy mind a választási listák mindenkori vezetői, mind a nemesi címmel rendelkezők, mind a mindenkori nádor és a királyi vezetők hithű arisztotelésziek.

III.7. Ezen konkordátum csak mindkét fél beleegyezésével módosítható vagy helyezhető hatályon kívül (tehát a római diplomáciai szervek és a magyar Kamara beleegyezésével).


IV. Az Egyház működése

IV.1. Ezen konkordátum értelmében a Magyar Királyság elismeri, hogy a Szent Egyetemes És Római Arisztotelészi Egyházat a Szent Pápa képviseli. A Róma Kúria az Egyház döntéshozó szerve. A püspökök és a bíborosok a római kánonjoggal és a dogmával összhangban kísérik figyelemmel az Egyház helyi működését. Minden püspök létrehoz egy a papjaiból és diakónusaiból álló tanácsot.

IV.2. Ezen konkordátum értelmében a Magyar Királyság biztosítja a hierarchia tagjainak tiszteletben tartását az Egyház és a világi hatóságok minden előforduló érintkezése közepette.

IV.3. Ezen konkordátum értelmében a Magyar Királyságnak nulla százalékos kamattal kell kölcsönt adnia azok számára, akik a teológia útjára kívánnak lépni (tehát a harmadik szintre), hogy egyházi hivatalt töltsenek be. Erről írásos szerződést kell kötni, amihez az egyházi elöljáró engedélye is szükséges. A kedvezményezett számára minimum három hónap áll rendelkezésre, hogy teljesítse kötelezettségét az egyházi feljebbvalója iránt (tehát szenteltesse magát és hivatalba lépjen).

V. Az Egyház és az igazságszolgáltatás

V.1. Ezen konkordátum értelmében a Magyar Királyság elismeri, hogy az eretnekség bűne a közrendben lázadásnak minősül, miként isteni és emberi jogrendben is súlyos felségsértés a királyi hatalom megsértése. Az ügy megvitatása egyházbíróság előtt történik, a megfelelő normák szerint. Az hitetlenek és eretnek vallásúak ezért vigyázzanak, hogy ne lépjék át ezen konkordátum toleranciahatárait.

V.2. Ezen konkordátum értelmében, ha az eretnek megtagadja az egyházbíróság ítéletének végrehajtását, akkor a az elítélt a világi bíróság elé idézhető és ott a világi bíró kiszabja rá az egyházbíróság ítéletét.

V.3. Ezen konkordátum értelmében a legsúlyosabb egyházbírósági ítéletek - mint a máglyahalál - végrehajtásához a nádor engedélye szükséges.


VI. Az Egyház és a hadsereg

VI.1. Ezen konkordátum értelmében a vidame-ok engedélyezettek a Magyar Királyságban. A vidame-ok az érsekek felügyelete alá tartoznak a rájuk vonatkozó kánoni normák szerint. Birtokaik az egyháztartományok földrajzi határaihoz igazodnak. Minden városban két katonát, és fővárosonként négy katonát állomásoztathatnak. Joguk van egyháztartományonként egy erőd létesítésére és hivatalos katonai szervezetként tartják őket nyilván.

VI.2. Ezen konkordátum értelmében a Róma által elismert egyházi lovagrendek megengedettek a Magyar Királyságban, de nem léphetnek fel a törvényes intézmények és a Magyar Királyság érdekei ellen. Számukra erődítmény létesítésének engedélyezését a király vagy a nádor engedélyéhez lehet kötni.

A XVIII. Kamara elsöprő arányban elfogadta a kikötői díj kiszabását.

A illetéki díjak a következőek:
1-5 napig 10Ft
6-10 napig 19Ft
11-15 napig 28Ft
16-20 napig 37Ft
21-25 napig 46Ft
26-30 napig 55Ft
1hónapnál tovább 60Ft (max másfél hónap)

***

A magyar hajósok türelmi időt kapnak 1458. november 30-ig.
Addig érvényben lévő illetéki díjak:
1-5 napig 5Ft
6-10 napig 9,5Ft
11-15 napig 14Ft
16-20 napig 18,5Ft
21-25 napig 23Ft
26-30 napig 27,5Ft
1hónapnál tovább 30Ft (max másfél hónap)

1458. december 01-jétől rájuk is a teljes kikötési díj érvényes.
Az addig kiadott kedvezményes engedélyek hossza nem lépheti át a december 01-jei időpontot.

***

A kikötési díjak beszedése a mindenkori esztergomi Polgármester kötelessége, elmulasztása felelősségre vonással jár.

Az engedményt a kikötéstől számított első napon rendeznie kell a hajó kapitányának, amennyiben ezt nem teszi meg, úgyszintén felelősségre vonható.

A kiadott engedménynek tartalmaznia kell a kikötőben töltött napok számát, a befizetendő összeget.

Hosszabbítást lehet kérni, újbóli engedményes terheléssel.

Ha az illetőn engedmény van, vagy bármilyen más okból adódóan nem tehető rá a kikötési engedmény, akkor a piacon kitett x fa mennyiséggel kell a megfelelő árat egyenlíteni.

A fákat minden esetben kötelessége a másik félnek visszaadnia az Esztergomi Városházának, vagy azt +4 Ft-os áron felszámolni, s az engedély összegéhez hozzátenni.

***

A kikötőmesternek minden kikötési kérelemről értesítenie kell a mindenkori Nádort és a mindenkori esztergomi Polgármestert.
Mulasztás esetén felelősségre vonható.

***

Kikötési kérelemre kiküldött válaszlevélnek tartalmaznia kell a következőket:

Név/Name:
Ország/From:
Mennyi időre/How long time:
Ára/Price:
Dátum/Date:

Díjtáblázat/Price list:

Kikötési engedély csak abban az esetben adható, amennyiben a hajó kapitánya elfogadja a feltételeket.

***

A kikötési díjakat a mindenkori esztergomi Polgármesternek kell nyilvántartania az erre külön fenntartott topik részben.

***

A kikötési díjak a Magyar Királyság számára engedményben továbbadandóak a beszedés napján. Ennek elmulasztása felelősségre vonással jár.

***

Minden e téren elkövetett mulasztás, ha az nem indokolt, s később sem korrigált, gazdasági spekulációnak számít.

A rendelet azonnal hatályba lép.

A XVIII. Kamara többséggel elfogadta a Fegyveres csoportokra vonatkozó rendeletet, mely a következő:


A Magyar Királyság területén lévő minden fegyveres csoport, amelynek nincs érvényes engedélye köteles azonnal feloszlani.

A csoportok ellenőrzéséről a mindenkori rendészeti kamarás gondoskodik, vagyis 3 naponta felül kell bírálnia az általa, vagy hivatali ideje alatt kiadott engedélyeket.

Fegyveres csoportot csak és kizárólag a nádor vagy a rendészeti kamarás előzetes engedélyével lehet létrehozni, mely a Kamara Közleményekben kerül kihirdetésre.

Engedély nem adható ki olyan személynek, aki 2 hónapon belül az alábbiakért büntetve volt:
- Lázadás
- Nagy értékű gazdasági manipuláció (100 Ft feletti nyereség)
- vagy nemzetközileg körözött személy.

Egyetlen engedélyt sem lehet korlátlan időre kiadni. Minden korlátlan időre kiadott engedmény semmisé válik. Az engedélyek maximális időtartama a kezdő és a célállomás távolságának maximum a háromszorosa. Ettől csak akkor lehet eltérni, ha a Rendészeti Kamarás és a Nádor is hozzájárul.

Nem lehet az engedélyt megadni abban az esetben, ha annak bármely tagja visszaeső bűnöző (vagyis 2 hónapon belül büntetve volt minimum 2 alkalommal), nemzetközileg keresett vagy nem konkrétan meghatározott személy.

Minden rendészeti kamarásnak kötelessége egy esti órát átfedő intervallumot megadni (pl: 19-21 óra között), amikor az engedélyeket végignézni. Ezeken az időpontokon felül a nádor adhat csak engedélyeket.

Minden törvénysértő először írásbeli figyelmeztetésben részesül, s ha azután sem hajlandó feloszlatni a csoportját, abban az esetben lázadás vádjával Bíróság elé állítható. A kiküldött levelekre 48óra türelmi idő vonatkozik, lejárta után úgy kell venni, hogy az illető elolvasta, de nem tesz eleget a leírtaknak.

Fegyveres csoport nem hozható létre szabad belépéssel, ha ilyen mégis megtörténne, tagjai lázadás vádjával Bíróság elé állíthatóak.

Az engedély azonnal semmissé válik ha a csoport vezetője visszavonul, vagy meghal.

A kiadott engedélyek bármikor visszavonhatóak.
Rendészeti Kamarás által kiadott engedélyt, az aktuális Rendészeti Kamarás, illetve a Nádor tehet semmisé, míg a Nádor által jóváhagyottat, csak maga a mindenkori Nádor vonhat vissza.